Csaba Metál ZRt.

Rólunk írták: Csaba Metál - exportsikerek a kukoricaföldek szomszédságában

A békéscsabai kukoricaföldek tőszomszédságában, egy bérelt mezőgazdasági területen vágott neki álmai megvalósításának két vállalkozó a kilencvenes évek elején. Éjt nappallá téve kísérleteztek különféle kokilla öntvények előállításával, megpróbálván teljesíteni a vevők szerteágazó igényeit. Első meghatározó vevőjük a Dunán-túli Gázgép Kft. volt, akik nyomásos öntvényeket vásároltak tőlük. A megkeresett pénzt mindig visszaforgatták a cégbe: fejlesztettek, új gépeket vásároltak belőle. Aztán az évtized végére őket is utolérte az a szinte törvényszerű jelenség, amivel gyakran találkozunk hasonló felállás esetén, a két társ egy idő után másképpen látta a cég jövőjét, s békében elváltak útjaik. 1999. augusztus elsején alakult meg a Csaba Metál Rt. 19 fővel, a Majoros Metál Nyomásos Öntöde Kft alapjain. A cég alapító tulajdonosa és vezérigazgatója a mérnök végzettségű Majoros Béla. Ma is ő irányítja a vállalatot, a lényegesebb kérdésekben ő mondja ki a végső szót.

A Csaba Metál két eltérő profilú telephelyből áll, 2005-ben vásárolták meg az Ikarus Holding Rt-től, annak Szeghalmon működő telephelyét, melyen korábban az Ikarus-Főnix Kft. folytatott ipari tevékenységet. Megtartva a korábban itt dolgozó szakembereket, gyártási profilt, és a legtöbb létező partnerkapcsolatot, jelenleg kb. 230 fővel folyik a termelés. A békéscsabai és a szeghalmi üzemek profilja tehát teljesen eltérő, míg az előző alumínium öntvényeket gyárt, ma már szinte kizárólag másod, harmadkörös autóipai beszállítóként, addig Szeghalmon főként autóbuszokhoz és haszongépekhez készülnek fém alkatrészek, mint például lökhárító konzolok, pót-futőművek, légrugó tartók, üzemanyagtartályok. A szeghalmi üzem megtartotta működési és üzletpolitikai önállóságát is, ebből adóan esettanulmányunkban, a továbbiakban a békéscsabai telephely tevékenységére koncentrálunk.

A Csaba Metál ma elsősorban külföldi tulajdonú autóipari beszállító cégek partnere, legyenek azok akár az országhatáron kívül, akár belül. Az első ilyen üzletüket 1999-ben a japán Alpine Electronics Ltd-vel kötötték, amely a járműiparnak szállít audiovizuális termékeket. A Csaba Metál hűtőbordákat adott el a cég magyarországi üzemének, ami jó felkészülésnek bizonyult az export tevékenységre. 2000-ben került sor az első járműipari exportra, a Continental Teves AG számára szállítottak fék, majd motorelektronikai alkatrészekbe alumínium öntvényeket. 2002-ben jött az újabb nagyobb falat a Trelleborg svéd tulajdonú, de leginkább németországi telephelyekkel rendelkező vállalat személyében. Részükre motortartó és futómű alkatrészeket értékesítenek. 2002-2003-ra nyúlik vissza az osztrák-magyar határ közelében, Grosspeterdorfban lévő Hella céggel való kapcsolat. Ennek kétségtelen előnye a földrajzi közelség, amely megkönnyíti a szállítást és a kommunikációt.

2008-ban tettek szert a jelenlegi legnagyobb vevőjükre, amiben nem tagadják a szerencsének is szerepe volt, ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy képesnek kellett lenni a lehetőség megragadására. Mindez a válság kellős közepén történt, amikor az alumínium öntvények piacán 25%-os visszaesés következett be, Nyugat-Európában, s főként Angliában számos öntöde ment tönkre. Partnerüknek, a Continentálnak problémái adódtak abból, hogy a számukra szállító angliai öntöde csődbe jutott, ezért kimentek új beszállítót keresni és megnézni az öntőszerszámokat, amelyeket majd átvesznek. Erre azért volt szükség, mert egy öntőszerszámmal kb. 100 ezer darab öntvényt lehet elkészíteni, az újak engedélyezési eljárása viszont hosszú folyamat, tehát a már meglévőket nagy luxus lett volna veszni hagyni. A Continentál Majoros urat kérte meg a szerszámok megtekintésére, aki jó kapcsolatba került az öntöde német származású tulajdonosával, amit nagyban elősegített, hogy Majoros úr folyékonyan beszél németül, míg angolul bár szintén tud, de nem a német szintjén. Az angol öntöde tulajdonosa hozta számukra a Delphi nevű járműipari beszállító céget, azzal, hogy beajánlotta őket. Ezt azért érte meg a békéscsabai cég nagy szerencseként, mert a járműiparban nagyon nehéz új szállítóként bekerülni, mindenki ragaszkodik a megszokott partnereihez, nehéz elnyerni a bizalmat. Ezt a folyamatot rövidítette le az angliai öntöde révén elnyert új kapcsolat. Az is szerencsés fordulat volt számukra, hogy a Delphi Liverpoolból Szombathelyre telepítette 2010-ben a komplett gyártását, ebből adódóan 2011-12-ben jelentősen felfutott a Delphi-vel az üzlet, köszönhetően a földrajzi közelség adta előnyöknek is, mint például a gyakoribb és gyorsabb kommunikáció, az Interneten keresztüli rendelésre történő rugalmas szállítás. Minden cég egyébként elvárja az ütemezett, pontos szállítást, kimondottan Just in Time azonban csak az Alpine-nek szállítanak.

Mivel Békéscsaba közlekedés szempontjából nem túl jól megközelíthető, ezért a cég számára rendkívül előnyös, ha a földrajzi távolság csökken. Például kezdetben a Continentálnak külföldre szállítottak, most egyre többet az új Budapesti telephelyükre, s a Continentál romániai terjeszkedése is jól jött nekik, mert Békéscsabáról a határ közeli román városokba sokkal egyszerűbben szállítanak. Persze az úthálózat fejletlensége ettől még komoly hátráltató tényező. Nemrégiben egy reménybeli német partner azért lépett vissza az üzlettől, mert lekocsikázva Csabára, elborzasztották a 44-es úton tapasztaltak, s azt mondta, hogy ilyen állapotok mellett nem látja biztosítottnak a megbízható szállítást.

Az exportpiacokra lépésnél először az olcsóságuk volt a fő vonzerejük a nyugati vevőik szemében, igaz a minőségi elvárásoknak meg kellett felelni, de kétségtelenül sokkal olcsóbbak voltak a nyugati versenytársaknál. Bár ma is szerepe van ennek a tényezőnek, a hangsúly inkább a vevő minden irányú igényeinek való megfelelésen van. Nagyon nagyok például a technológiai elvárások, amelyek jelentős és folyamatos fejlesztésekre ösztönzik a céget. Legtöbbször vevői igények alapján vásárolnak új berendezéseket, de olyan is van, hogy elébe mennek a vevői igényeknek. Míg az első 5-6 évben használt öntőberendezésekkel dolgoztak, ma robotizált járműipari cellákban folyik a gyártás. Manapság nem fogadják el a vevők az olyan terméket, amit nem robotok alkalmazásával gyártanak. A gyártás során elvárt a szinte laboratóriumi tisztaság. Az elektronikai dobozok készítéséhez például ultrahangos mosóberendezést helyeztek üzembe. 2012 tavaszán új öntőcsarnokkal bővült a Csaba Metál gyártókapacitása, melyet teljes egészében a vevők elvárásainak megfelelően alakítottak ki.

A minőségbiztosítás is elengedhetetlen feltétele a versenyben való helytállásnak. Ennek jegyében 2000-ben bevezették az ISO 9002:1994 rendszert, 2004-ben pedig az ISO/TS 16949:2002 minőségirányítási rendszert és az ISO 14001-es környezetirányítási rendszert. Egyre jellemzőbb, hogy nem csak az auditor cégek tanúsítják a gyártási folyamataikat, hanem a fontosabb vevőik minden évben kijönnek, és ők is ellenőrzik, hogy minden az elvártnak megfelelően folyik-e. A vevői elvárásoknak igyekszenek megfelelni a feldolgozottság növelésével is. Korábban elkészítették az öntvényeket, s más cégek fúrták ki. Újabban azonban komplett megmunkáló központokat vásároltak, fúró és forgácsoló gépekkel, s teljesen készre gyártják az alkatrészeket.

Elengedhetetlennek látják a cégnél a jó személyes kapcsolatokat a partnervállalatokkal. A vevők számára nagyon fontos a szoros kapcsolat, a folyamatos kontaktus, szinte azt is elvárják, hogy mindig ugyanaz a kolléga vegye fel a telefont. Igénylik például a rendszeres konferenciabeszélgetéseket, s ezzel kapcsolatban nem vették jó néven, hogy csak egy projektmérnökük van, új szakembereket kellett felvenniük. Minden téren ilyen rugalmasnak kell lenni a vevőkkel szemben, ezt tartják az egyik legfontosabb versenyképességi tényezőnek. Ennek megfelelően a cégnél nagyon rövid idő alatt születnek meg a fontos döntések. Például ha beesik egy új, reményteljes üzlet, de nincsenek hozzá gépeik, a tulajdonos, konzultálva a vezetőtársaival, szinte azonnal eldönti, hogy beszállnak és megveszik a hiányzó gépeket, berendezéseket, amelyek jellemzően nem kevésbe, 200-400 ezer euróba is kerülhetnek. A technológiai fejlesztésekben azért nagy segítségükre voltak a pályázati pénzek, ezek nélkül sokkal lassabban tudtak volna előrelépni. Persze, nekik is együtt kell élniük a pályázatokkal kapcsolatos anomáliákkal, sokat tudnának panaszkodni a túltengő bürokráciáról, de a lényeg, hogy forrásokhoz jutottak. 2005-től 6-7 pályázatot adtak be és nyertek el, s minden esetben sikerült túlteljesíteni a nyereségre, új munkahelyek létrehozására és egyéb feltételekre vonatkozó elvárásokat. Most egy beszállító fejlesztésre vonatkozó pályázatot szándékoznak beadni.

A vállalat számára az egyik legnagyobb problémát a fizikai dolgozóktól a mérnökökig terjedő szakemberhiány okozza. Öntészetből például nincs szakmunkásképzés, és a felsőfokú képzés is megszűnt, egyedül anyagmérnököket képeznek a miskolci egyetemen. Hátrány az is, hogy Békéscsaba a „világ végén van”, nehéz lecsábítani a szakembereket, ez a régió főként mezőgazdaságáról és élelmiszeriparáról ismert, elsőre egy végzett szakembernek sem fordul meg a fejében, hogy ide is lehetne jönni dolgozni. E téren Csaba nincs a térképen. De nem azért tart ott a cég, ahol tart, hogy beletörődjenek ebbe a helyzetbe, Majoros úr a szakma ismert régióit végigjárva – például Abcot, a magyar öntészet bölcsőjét – kiváló szakembergárdát hozott össze, amit folyamatosan fejlesztenek.

Kemény versenyben kell helytállnia a Csaba Metálnak, de úgy érzik elég nagy a piac, ha képesek megfelelni a vevők igényeinek, nem lehet baj. Hat hazai öntöde számít komoly versenytársnak, melyek közül három szintén hazai tulajdonú, a többiek multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatai. A tőlünk keletebbre fekvő országok olcsóságukkal próbálnak beszállítói pozíciókat szerezni, de nem megbízhatóak, ezért a nyugati cégek rövid próbálkozás után inkább maradnak nálunk, mint egyik partnerük bulgáriai „kalandja” alapján leszűrték a cégnél. Ugyanakkor a Csaba Metál most már azt is megteheti, hogy megsértődjön. Amikor például egyik első és legnagyobb partnerük a japán Alpine elment Kínába, majd pár év múlva szeretett volna visszakéredzkedni, öntudatosan visszautasították. Mára azért enyhült a helyzet és már tárgyalnak az újrakezdésről.

Amint a táblázat is mutatja, a cég exportja dinamikusan bővül, ugyanakkor a vevők Magyarországra települése csökkenti a kimutatott exportot, ami a 2012-es adatokban valószínűleg már jobban megmutatkozik. Ez persze nem változtat a tényen, hogy lényegében belföldi magyar vevőjük nincsen, jellemzően külföldi járműipari vállalatok beszállítói.

A siker receptje a Csaba Metál szerint a „jó szimat” és a kockázatvállalás, de a szerencsének is nagy szerepe van, amit szintén többször megtapasztaltak. Nem szabad megállni a technológiai és humán erőforrás fejlesztésben, mindkettőre áldozni kell, mert az olcsóság ma már édeskevés. Végül pedig maximálisan megfelelni a vevők minden igényének, jó személyes viszonyban is lenni velük, s teljesíteni a számukra néha furának tűnő kívánságokat is. Az sem gond, ha technológiai trendek ismeretében néha elébe is mennek a vevők igényeinek, ez csak növeli a presztízsüket.